Új korszak az atomenergiában: hódíthatnak a kis moduláris reaktorok

Az orosz–ukrán konfliktus tovább erősítette a megbízható, stabil és környezetkímélő energiaforrások jelentőségét, amelyek közül kiemelkedő szerephez jut az atomenergia. Európában az atomerőművekből nyert nukleáris energia reneszánszát éljük, azonban ehhez még nem járulnak hozzá a kis moduláris reaktorok (SMR-ek). Ezek az új típusú reaktorok számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos reaktorokhoz képest, beleértve a kisebb méretüket, alacsonyabb beruházási költségeiket és a rugalmas energiaigényhez való igazítás lehetőségét. Az SMR-ek globális szinten terjednek, és már megkezdődött az engedélyezési folyamat számos országban, ideértve az Egyesült Államokat, Oroszországot és Kínát. Magyarország is érdeklődést mutat az SMR-ek iránt, és jövőbeli bevezetésük előnyöket hozhat a megbízható, gazdaságos és fenntartható energiatermelés terén.
A következő pár évben új korszak köszönthet be az atomenergiában. Részben az orosz–ukrán konfliktusnak köszönhetően a megbízható, stabil és környezetkímélő energiaforrások szerepe egyre inkább felértékelődik, amelyre ideális példaként szolgál az atomenergia. Ennek is köszönhető, hogy a reaktorokból kinyert nukleáris energia a hanyatlás helyett inkább a reneszánszát éli Európában. A feltörekvő trendet pedig tovább erősíthetik a kis moduláris reaktorok (angol rövidítéssel SMR-ek), amelyek számos kezdeti és folytatólagos problémát orvosolnak a hagyományos reaktorokhoz képest.

Rövid cikkünkben bemutatjuk, milyen előnyökkel rendelkeznek a kis moduláris reaktorok, illetve górcső alá vesszük a technológiai fejlődésüket és a lehetséges magyarországi megjelenésüket.

Főbb különbségek
A kis moduláris reaktorok teljesítményükben és méretükben is eltérnek a hagyományos atomerőművektől. Besorolásukat tekintve a kapacitás 300 megawattóra teljesítményben van maximalizálva, ami a hagyományos reaktorok teljesítményének közel egyharmada. A kisebb alapterületnek köszönhetően olyan helyen is elhelyezhetők, amelyek nem alkalmasak nagyobb atomerőművek számára.

A kisebb méret alacsonyabb beruházási költséget igényel, részben azáltal, hogy a rövidebb építési idő is csökkenti a finanszírozási költségeket, így javítja az ilyen típusú reaktorok megtérülési mutatóit. További előny, hogy ezeknek a reaktoroknak az egységeit előregyártás esetén könnyedén lehet szállítani és a helyszínen telepíteni, ami megfizethetőbbé teszi a megépítésüket.

A SMR-ek tulajdonságainak köszönhetően jóval könnyebben igazíthatók a növekvő energiaigényhez, ezáltal ideális lehetőséget kínálnak közepes méretű települések és ipari telephelyek villamosenergia- és/vagy hőellátásában, ugyanakkor szerepet kaphatnak a hidrogéntermelésben is. Üzemanyag-ellátásukat tekintve csökkentett tüzelőanyag-szükséglettel rendelkeznek, mivel ritkábban, 3-7 évente igényelhetnek üzemanyag-utántöltést, szemben a hagyományos erőművek 1-2 évével.

Globális kilátások
Az első kis moduláris reaktorok az oroszországi úszó Akademik Lomonoszovon léptek működésbe 2019-ben. Az atomerőmű két 35 megawattóra teljesítményű reaktort alkalmaz, amelyek 2020 óta termelnek energiát az orosz hálózatba. A koronavírus-járvány óta azonban egyre szélesebb körben foglalkoznak az SMR-ek szárazföldi telepítésével, amelyet a szabályozások jócskán visszafogtak.

Az idei év ugyanakkor mérföldkőnek számít, mivel az Amerikai Nukleáris Szabályozó Bizottság a NuScale Power vállalat projekttervét fogadta el, míg Oroszországban a Roszatom szerezte meg a szárazföldi SMR építési engedélyezését. Kínában hamarabb végigfutott az engedélyezés folyamata, és már 2021-ben elkezdték építeni az első szárazföldi kis moduláris reaktorokat, amelyek várhatóan 2026-ra működésbe is lépnek. Argentína 2014-ben megkezdte az első hazai tervezésű és fejlesztésű atomerőműblokkjának megépítését, amely 32 megawattos tervezett teljesítményének köszönhetően kis reaktornak minősíthető. Az argentin CAREM-25-projekt azonban a kifizetések késleltetésének köszönhetően még azóta sem épült meg.

A FŐBB GAZDASÁGOK KÖZÜL A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN EURÓPÁNAK LENNE SZÜKSÉGE HASONLÓ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁRA,

azonban ahogy azt Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy riportban kiemelte, Európában még nincs meg az engedélyezési kultúra az ehhez hasonló reaktorok számára. Ezt erősíti meg, hogy az Európai Bizottság honlapján csak utalást találni arra, hogy azon tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy a nukleáris energiát beépítik az energiamixükbe, a kiserőművi reaktorok kiegészítő eszközként szolgálhatnak majd.

Ugyanakkor kijelentik, hogy „az SMR-ek ígéretes lehetőséget jelentenek a régi szénerőművek kiváltására és a megújuló energiaforrások elterjedésének kiegészítésére. Az SMR-ek rugalmasan felhasználhatók távfűtésre, sótalanításra, az energiaigényes iparágak technológiai hőjének és hidrogén előállítására.”

A KÍNAI ÉS AZ OROSZ TECHNOLÓGIÁTÓL ELFORDULVA EURÓPA AZ AMERIKAI PROJEKT FELÉ TEKINT, AMELY KISSÉ ELTÉR A TÖBBITŐL.

Az amerikai NuScale Power vállalat a normál reaktorokhoz képest rendkívül kicsi, egyenként mindössze 50-75 megawattóra teljesítményű reaktorokból négy, hat vagy akár tizenkét darabot telepít medencékbe, így a maximális kapacitás akár elérheti a 924 megawattórát is. Az elfogadott terv szerinti atomerőmű várhatóan 2028–2030 között lép működésbe, és hat reaktort tartalmaz, amelyek összteljesítménye eléri a 462 megawattórát, ami majdnem megegyezik a Paksi Atomerőmű reaktorblokkjának egyikével. A technológia iránt több közép- és kelet-európai ország (Románia, Csehország és Lengyelország) érdeklődést mutatott. Az országok közül Románia lépett elsőként: hivatalosan bejelentették, hogy kutatásokat végeznek a NuScale Power vállalattal SMR-ek megépítésére az országban. Ezt követően Lengyelország megállapodást írt alá egy szintén amerikai, kis moduláris reaktorokat gyártó vállalattal, amely 10 reaktor megépítésére vonatkozik a közeljövőben. A másik (LastEnergy) amerikai vállalattal az Egyesült Királyság is leszerződött további 24 reaktor megépítésére.

Magyarországi SMR?
Magyarországon még nem írtak alá megállapodást kis moduláris reaktorok megépítésére, azonban nagy érdeklődést mutat hazánk. A technológia már az oktatásban is felkeltette a figyelmet, és tavaly novemberben Kádár Andrea Beatrix, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnökének vezetésével egy nukleáris szakmai delegáció járt Argentínában, hogy tanulmányozza a kis moduláris reaktorok megvalósításának gyakorlatát és lehetőségeit.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter nemrégiben egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a ma működő atomerőművek gyártástechnológiája egyedi, amely lényegesen eltér a kis moduláris reaktorok gyártásától, mivel azok szabványosítottak lesznek. Ennek köszönhetően ezek a reaktorok várhatóan jóval olcsóbban gyárthatók, gyorsabban engedélyezhetők, építhetők és bővíthetők is. Várakozása szerint Magyarországon leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet beszerzés elé hasonló technológiát alkalmazó reaktor.

Forrás: A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.
Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.

Portfolio