Tiszták végre a szaldó elszámolás keretei, piaci mechanizmus jöhet a bruttó elszámolásban.
A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult...
A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult, az uniós napelemes pályázaton részt vevők is fontos jelzést kaptak.
Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke jelezte azt is, hogy a bruttó elszámolás kialakításáról is egyeztetést folytattak, és ennek, illetve az esetleges kapcsolódó egyéb támogatásoknak a bejelentése szeptember vége körül várható, amelyet megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni. Különösen fontos üzenet a rezsicsökkentés keretei tükrében, hogy Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben”.
Nem változik semmi a szaldó elszámolásban
E hét hétfőn, szeptember 18-án folytatódtak az iparági egyeztetések az Energiaügyi Minisztériumban, ahol Steiner Attila államtitkár, Alföldy-Boruss Márk helyettes államtitkár, Szilágyi László, az Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) alelnöke és Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke vett részt. A hétfői eseményről a minisztérium és az MNNSZ Facebook-posztjait, az azokból kiderült fontos információkat már feldolgoztuk, ma pedig a MANAP is kiadott egy posztot, illetve közleményt, amelyet szintén bemutatunk az alábbiakban.
A MANAP közleményének egyik fő üzenete az, hogy azon jelenlegi és jövőbeli Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) tulajdonos fogyasztók részére, akik 2023 szeptember 7-ét megelőzően nyújtották be igényüket HMKE létesítésére, nincs új szabály a rendszerhasználati díjak elszámolása tekintetében.
A jelenlegi, vagy úgy is mondhatjuk, hogy „régi” éves szaldó elszámolás semmilyen tekintetben nem változik, azaz továbbra sem kell a betáplált energia után rendszerhasználati díjat fizetnie ezen fogyasztóknak, csak ahogy megszokták, az éves szaldósítás alapján. Ha többet fogyasztottak, mint amennyit termeltek, akkor ezen fogyasztás után kell az áram és a rendszerhasználat díját megfizetniük
– egyértelműsítette Szolnoki Ádám a megbeszélést követően.
Ezt azzal is kiegészítette: „Mindemellett tisztázódott az is, hogy nemcsak a háztartásokra és a családokra érvényes az éves szaldó megmaradása, hanem minden HMKE tulajdonosra vonatkozik, azaz cégekre, intézményekre is, ami fontos pontosítás, mert az eddig kiépült körülbelül 2 GW HMKE-nek a 30%-a ezen fogyasztók üzemeltetésében van.”
Amint már a minisztérium posztjában is kiszúrtuk: új fejlemény, hogy a 100%-os napelemes uniós pályázatban (RRF-6.2.1.) részt vevő pályázók kapcsán a minisztérium az Európai Bizottsággal egyeztetéseket kezdett, hogy az éves szaldóelszámolás rájuk is érvényes maradhasson, amennyiben az igénybejelentésük 2023. szeptember 7-ig megtörtént. „Bár jelenleg ezen pályázók a pályázati feltételrendszer szerint az új bruttó elszámolás szerinti rendszert, ha látatlanban is, de vállalták, amennyiben ezen módosítás sikeres lenne, az további 30 ezer HMKE-nek jelentene jelentősen kedvezőbb feltételeket és segítené a rászorulók beruházását” – tette hozzá a MANAP elnöke.
Jönnek a bruttó elszámolás részletei
A közlemény emlékeztet rá, hogy egyeztetés folyt a bruttó elszámolás kialakítás alatt lévő keretrendszeréről is. Szolnoki Ádám szerint
a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben.
Ez több dologra is utalhat az alább felsorolt javaslatok alapján: egyrészt arra, hogy a betáplálás során a felszámított árban valamilyen piaci keret is érvényesüljön, márészt arra is, hogy a megtermelt áramot szabadon értékesíthették a napelem-tulajdonosok az energiakereskedők felé. Utóbbi további számos kérdést is kinyithat a rezsicsökkentés merev díjstruktúrája tükrében.
ÉRDEMES MEGJEGYEZNI: NEM FELTÉTLENÜL CSAK EGYETLEN, 5 FORINT KÖRÜLI, BETÁPLÁLÁSI ÁRRÓL (ENERGIADÍJ) LEHET SZÓ A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS SORÁN, HANEM AKÁR KÉTLÉPCSŐS ÁRRÓL IS, HISZEN A MÁSIK ÁGON, A REZSICSÖKKENTÉSI RENDSZER VÉTELEZÉSI ÁGÁN, AZ ÁTLAGFOGYASZTÁS ALATT SZINTÉN 5 FORINT AZ ENERGIADÍJ, AZ AFELETTI RÉSZRE PEDIG 31,8 FORINT, AMI A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJJAL ÉS AZ ÁFÁVAL EGYÜTT ADJA KI A 70,1 FORINTOT.
Ráadásul amint elsőként kiszúrtuk és részletesen megírtuk: az egyik uniós fejlesztési programban a kormány azt is felvázolta, hogy 2025 nyaráig kidolgozza annak jogi kerereit, hogy az átlagfogyasztás feletti részre (évi 2523 kWh) dinamikus árazású áramvásárlást is lehetővé tudjon tenni az okosmérővel rendelkező fogyasztók számára. Ennek másik oldalaként adódik az is, hogy a betáplálás is dinamikus árazás szerint tudjon megtörténni, valamilyen piaci mechanizmus keretében, amelyek tehát mind lazítanák a rezsicsökkentés jelenleg ismert merev kereit.
A fenti általános elv rögzítése (szükséges valamilyen piaci mechanizmus bevezetése az ösztönzés érdekében) mellett a MANAP és az MNNSZ közösen javaslatokat tett annak érdekében, hogy továbbra is vonzó beruházás legyen napelemet telepíttetni, és hogy a HMKE iparág ismét a magyar gazdaság stabil szektora lehessen. A közlemény szerint a javaslatok az alábbi területeket érintették:
A HMKE tulajdonosok által fizetett és a betáplált energiáért kapott ár között a különbség legyen méltányos, lehetőleg a piaci körülményeket is vegye figyelembe.
A megtermelt áramot a felhasználók szabadon értékesíthessék.
Az energiaközösségek létrehozását és működését szabályozó keretek mihamarabb kerüljenek kialakításra.
Vizsgáljuk meg, hogy a napelemes rendszerek ÁFA-tartalma milyen feltételekkel csökkenthető.
Amennyiben napelemes támogatás lesz, az egy olajozottan működő, a magyar KKV-k finanszírozási képességét figyelembe vevő és külső forrásoktól nem függő támogatás legyen.
Amennyiben lesz napelemes támogatás, legyen kiegészítve energiatakarékos beruházásokkal, szigeteléssel, hőszivattyúval és az energetikai tervezéssel is.
A visszatáplálás feloldása automatikus legyen az érintett felhasználók számára, külön adminisztratív akadályok, feladatok nélkül kezdhessenek betáplálni a hálózatba ezen felhasználók.”
A közlemény megjegyzi:
A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ÉS A KAPCSOLÓDÓ ESETLEGES EGYÉB TÁMOGATÁSOK BEJELENTÉSE SZEPTEMBER VÉGE KÖRÜL VÁRHATÓ, EZT MEGELŐZŐEN A FELEK ÚJABB EGYEZTETÉSEKET FOGNAK FOLYTATNI.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy a tárcával elindult egy folyamatos párbeszéd, ahol szakmai szinten tudunk egyeztetni és a potenciális irányokat megvitatni. Az elmúlt három hét eseményei alapján bizakodók vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a napenergia hazai térnyerése közös ügye a minisztériumnak és a szakmai szervezeteknek” – zárta beszámolóját Szolnoki Ádám.
Forrás: Portfolio
További hírek
Meghökkentő áramárak Magyarországon
A kedvezőtlen időjárás, a hűvös hőmérséklet okozta megnövekedett áramkereslet és a korlátozott áramkínálat miatt ismét rekord magasra növekedett Európa szerte, de legfőképp Magyarországon az áramár.
Szigorodhat az EKR törvény
Szigorodhat a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról egy társadalmi egyeztetésre kiadott törvénytervezet alapján.
ÜHG kibocsátás csökkenés az EU-ban
2023-ban 8,3%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkenést teljesített az Európai Unió, melyet a 2024.10.30-án kiadott EU klímajelentésben tettek közzé.
Nincs alternatívája a megújuló energiára való átállásának
A 8G ENERGY stratégiai vezérigazgató-helyettese, Tótth András adott interjút a CONCORDE MB PARTNERS által kiadott Cégérték 2024. őszi számában.
Felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv
Az Energiaügyi Minisztérium 2024 októberi közleménye szerint benyújtásra került Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT), melyet 2030-ig szeretne teljesíteni Magyarország Kormánya.