Kiábrándító elemzés érkezett: mi vár a benzines autókra?

A világ energiafogyasztása és az energiaszektor karbonkibocsátása tovább növekszik 2050-ig, mivel a globális népesség és gazdaság növekedése kioltja az energiahatékonyság javulásának és a tiszta technológiák terjedésének hatásait - áll az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének (EIA) jelenlegi trendeken és érvényben lévő szakpolitikákon alapuló elemzésében.

E szerint bár az elektromos járművek értékesítései tovább emelkednek, nem tudják majd kiszorítani a benzines és dízeles járműveket, mivel a folyamat a következőkben lassulni fog.

Az új jelentés által vázolt kilátások meglehetősen borúsnak tűnnek a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, de lényegében nem sokban térnek el a témában született más meghatározó prognózisok fő következtetésétől, miszerint további jelentős intézkedésekre van szükség a klímavédelmi célok eléréséhez, elsősorban a világ kormányai részéről.

Az EIA ugyanakkor hangsúlyozza: az alkalmazott modell csak a 2023 márciusában érvényes irányelveket veszi figyelembe, és nem tartalmaz feltételezéseket a lehetséges jövőbeli szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozóan, vagyis az egyelőre csak ígéretek szintjén létező tervek megvalósulásának lehetséges hatásaival sem kalkulál. Így az elemzés nem is előrejelzésként értelmezendő, hanem

INKÁBB OLYAN KIINDULÁSI ALAPKÉNT, MELYHEZ KÉPEST A JÖVŐBELI SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELHETŐK.

A jelentésben azt is kiemelik, hogy a globális energiarendszer jövőjének számos vonatkozása nagyon bizonytalan, és az elemzés sok olyan problémát nem modellez, melyek jelentős változásokat idézhetnek elő a globális energiarendszerben.

Csak a lassításra lehetnek elegendőek az eddigi intézkedések

Az EIA szerint a fentiek alapján az alábbi pályákat követheti a Föld népességének, a globális GDP-nek, energiaintenzitásnak és karbonintenzitásnak (vagyis az egységnyi GDP előállításához felhasznált energia mennyiségének és az ennek során megvalósuló üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak) az alakulása:

A makrogazdasági előrejelzések, különösen

A NÉPESSÉG ÉS A GDP TRENDJEI KULCSFONTOSSÁGÚAK AZ ENERGIATERMELÉSI ÉS -FOGYASZTÁSI TRENDEK ALAKÍTÁSÁBAN.

A gazdasági növekedést gyakran technológiai és energiahatékonysági fejlesztések kísérik, ami a fajlagos energiafelhasználás csökkenése felé hat. Ugyanakkor az egy főre jutó GDP, illetve a háztartások jövedelmének növekedésével a fogyasztás az energiaintenzív áruk és szolgáltatások felé mozdul el, ami növeli a teljes energiafelhasználást.

EZÉRT A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS AZ EIA ÁLTAL VIZSGÁLT ÖSSZES FORGATÓKÖNYV ESETÉBEN EMELKEDIK 2050-IG,

a referenciaesetben 34%-kal. Ezzel párhuzamosan az energiatermeléshez és- felhasználáshoz fűződő szén-dioxid-kibocsátás is növekedhet a legtöbb szcenárió szerint, kivéve az alacsony gazdasági növekedési forgatókönyvben, ahol a 2022-es 35,7 milliárd tonnáról 35,1 milliárd tonnára csökkenhet. A magas gazdasági növekedést feltételező projekció alapján a globális karbonemisszió a 47,9 milliárd tonnát is elérheti 2050-re.

Az elemzés szerint az alábbiak szerint alakulhat a globális GDP, az elsődleges energiafelhasználás és a energiával kapcsolatos CO2-kibocsátás:

A klímaváltozást nagyrészt okozó szén-dioxid- és metánkibocsátást befolyásoló kiemelkedően fontos tényező a globális energiamix alakulása is. Az energiabiztonsági aggodalmak egyes országokban gyorsítják a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, de más országokban épp ellenkezőleg, növelik ezek fogyasztását. Így a karbonemisszió elsődleges forrását képező fosszilis energiahordozók (szén, olaj, földgáz) aránya ugyan az elemzés által modellezett valamennyi forgatókönyvben csökken az elsődleges energiafelhasználásban 2050-ig (a 2022-es 79%-ról 66-71%-ra), de mennyiségük a megújulók előretörése mellett is növekedhet. Különösen a földgáz fogyasztása bővülhet jelentősen, 11-57%-kal.

A különféle forgatókönyvekben az alábbiak szerint alakulhat a világ elsődleges energiafelhasználási mixe a források tekintetében:

Napelemek és elektromos autók

A megújulóenergia-fogyasztás előre vetített emelkedése elsősorban a villamosenergia-felhasználás mennyiségének és arányának növekedéséhez fűződik. Az EIA szerint 2050-re a globális villamosenergia-termelő kapacitás 50-100%-kal, a villamosenergia-termelés pedig 30-76%-kal nő 2022-höz képest, és a század közepén a termelés 54-67%-át már az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (megújuló és nukleáris energiaforrások) teszik majd ki. Különösen a nap- és szélenergia előretörése lesz jelentős.

Így alakulhat át a villamosenergia-termelő kapacitás 2050-ig a különféle forgatókönyvek szerint:

A napelemek mellett ma leginkább látványosan terjedő tiszta technológia, az elektromos autók piacán az elemzés az értékesítések további felfutását valószínűsíti a jelenlegi politikai ösztönzőknek, a hatékonysági normáknak, a kedvező áramáraknak és a csökkenő akkumulátorköltségeknek köszönhetően. Ezek aránya az egyéb kisebb elektromos járműveket (pl. két- és háromkerekűeket, illetve kishaszongépjárműveket) és a tisztán elektromos meghajtásúak mellett a plug-in hibrideket is beleértve 29-54%-ra emelkedhet 2050-ig az új értékesítésekben a jelenlegi átlagosan 10-15% közötti globális részarányról.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor, bár a fentiekből következően a belsőégésű motorral hajtott járművek piaci aránya csökken,

A VILÁG ÚTJAIN FUTÓ ÁLLOMÁNYUK DARABSZÁM TEKINTETÉBEN LÉNYEGÉBEN STAGNÁLHAT AZ ELEMZÉS SZERINT.

 

EIA- vs IEA-forgatókönyvek

Az elemzést, illetve az általa alkalmazott modelleket összevetve a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) e témában született, meghatározónak számító jelentéseivel megállapítható, hogy leginkább az IEA STEPS forgatókönyvéhez hasonlítható (Stated Policies Scenario). Ez, az elemzés idején már elfogadott, érvényben lévő energiapolitikákat és intézkedéseket veszi figyelembe, és a csak bejelentett, beígért lépéseket nem.

Az alábbi grafikon a STEPS mellett az ígéretek lehetséges hatásaival is kalkuláló forgatókönyvet (APS, Announced Pledges Scenario), valamint a 2050-es nettó nulla kibocsátási cél elérését lehetővé tevő (NZE) szcenáriót, továbbá azt az elméleti CO2-kibocsátáscsökkentési pályát is vázolja, amely a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény óta érvénybe lépett intézkedések nélkül valósulna (valósult volna) meg. Mint látható, az IEA STEPS forgatókönyve valamivel kedvezőbb kibocsátáscsökkentési kilátásokat jelent az EIA jelentéséhez képest. A STEPS megvalósulása esetén 2100-ban várhatóan átlagosan 2,5 Celsius-fokkal lesz magasabb a földi átlaghőmérséklet, mint az iparosodás kezdetén (2022-ben 1,1-1,2 fok volt a felmelegedés mértéke), míg a Párizsi Klímaegyezmény előtti állapot szerint a növekedés mértéke 3,5 fok lett volna.

(A grafikon az IEA 2022-es World Energy Outlook jelentéséből származik, amely az elmúlt 1 év fejleményeit még nem veszi figyelembe. Az ezekkel is számoló frissített forgatókönyveket is tartalmazó, várhatóan kedvezőbb STEPS-pályát rajzoló 2023-as új riport október 24-én jelenik meg.)

Ugyanakkor

JÓVAL NAGYOBB AZ ELTÉRÉS A KÉT SZERVEZET ELEKTROMOS AUTÓKRA VONATKOZÓ PROGNÓZISAI KÖZÖTT.

Egy másik, specifikus jelentésében az IEA már 2030-ra 35%-os részesedést valószínűsít az elektromos autók számára a globális újautó-piacon. Ezzel a szervezet egyébként még nem is tartozik a legdinamikusabb növekedést előre jelző szervezetek közé. Az értékesítések 2022-es 55%-os emelkedése és a 2023-as előzetes adatok ugyanis ennél is magasabb várható piaci arányt vetítenek előre, mivel az jelenleg mintegy kétszerese a klímacélok eléréséhez ebben az évtizedben szükségesnek tartott 25%-os bővülési értéknek, amely már 2030-ra 65%-os piaci arányt eredményezne az elektromos járműveknek az IEA szerint.

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231018/kiabrandito-elemzes-erkezett-mi-var-a-benzines-autokra-645837