Nagy kihívásokkal jár a naperőművek gyors magyarországi terjedése, az energiatárolás az egyik kulcs ezek kezeléséhez
A megújuló energiatermelés térnyerése megállíthatatlan Magyarországon és ezt szeretnénk folytatni a továbbiakban is, de a mostanra kiépített 5600 MW-nyi naperőművi kapacitás csak az idő 15-20%-ában képes termelni...
A megújuló energiatermelés térnyerése megállíthatatlan Magyarországon és ezt szeretnénk folytatni a továbbiakban is, de a mostanra kiépített 5600 MW-nyi naperőművi kapacitás csak az idő 15-20%-ában képes termelni, éppen ezért kulcsfontosságú kérdés az energiatárolási kapacitások növelése, hogy a megtermelt zöld energiát minél nagyobb arányban fel tudjuk használni a későbbi órákban – hangsúlyozta Steiner Attila egy keddi eseményen.
Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Huawei Technologies Hungary által szervezett, az energiapiaci átalakulás kihívásait és lehetőségeit körbejáró, eseményen kiemelte a hétfőn elindított két, energiatárolási kapacitásokat (is) támogató lakossági és vállalati pályázatot, amelyek a megtermelt zöld energia minél nagyobb arányú helyben felhasználását, illetve a kiegyenlítő energiapiaci kihívások kezelését segítik.
Arról, hogy a lakossági napelemes és energiatároló pályázatra már több, mint 17 ezer előregisztráció érkezett, ami több, mint a pályázatban eredetileg gondolt nyertesek száma, és így Steiner szerint már most látszik, hogy nagy siker a pályázat, egy másik tudósításban írtunk bővebben, a tárolás előnyeire is kitérve:
Az államtitkár az előadásában rámutatott, hogy a mostanra kiépített 5600 MW naperőművi kapacitás mellett mostanában már sok olyan óra van, amikor a magyarországi villamosenergia igényt teljes egészében le tudjuk fedni a Paksi Atomerőmű termelésével, illetve a napenergiából, tehát összességében zöld energiával. Hozzátette: a naperőművekkel az a gond, hogy éves viszonylatban csak az idő mintegy 15-20%-ban tudnak termelni, így
NAGY KÉRDÉS, HOGY MI VAN AZOKKAL AZ ÓRÁKKAL, AMIKOR NEM TERMELNEK, ÉS ÉPPEN EZÉRT KULCSFONTOSSÁGÚ A TÁROLÁS KÉRDÉSE A HÁLÓZAT MEGERŐSÍTÉSE MELLETT.
A gyors naperőművi terjedés a HUPX-en egyre gyakrabban nulla közeli, vagy negatív nagykereskedelmi áramárakat okoz, illetve masszív nettó export volumenhez vezet, de egyúttal a kiegyenlítő energia költségét is megnöveli, ezt egy minapi energiaügyi minisztériumi közlemény is kiemelte:
Az államtitkár a keddi előadásában rámutatott, hogy az ipari és lakossági energiatárolási megoldásokkal éppen ezt a kihívást akarják kezelni a következő években, és ehhez számos megoldást lehet látni a Huawei termékkínálatából is. Emellett kitért arra is, hogy a több száz megawatt kapacitású szivattyús tározós erőmű is hasznos lehet a zöld energia tárolásában, amely erőmű fajta mindössze négy uniós országban nincs, és ezek egyike Magyarország.
Jelezte: amiatt, hogy a naperőművek ilyen rendkívül gyors ütemben terjednek el Magyarországon, elkezdik egy ilyen erőmű vizsgálatát, mert előnyös lehetne a magyar villamosenergia hálózat, illetve a kiegyenlítő energia költsége szempontjából is egy ilyen erőmű. Utóbbi azért is fontos, mert a kiegyenlítő energia díjának lefaragása a rendszerhasználati díjakat is mérsékelni tudná, az pedig versenyképességi szempontból is fontos, és így folytatni tudnák a januártól bizonyos körre meglépett rhd díjcsökkentést is.
A szivattyús tározós erőmű vizsgálatáról már Lantos Csaba energiaügyi miniszter is beszélt tavaly év végén:
A megújuló energiatermelés gyors ütemű terjedése nemcsak hazánkban, hanem világszerte kihívásokat, hálózati szűkületeket, feszültség ingadozásokat, illetve a megújuló energiák hálózati integrációjával kapcsolatos nehézségeket okoz – ezt már Xu Xiaobo mondta előadásában. A Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója arra is rámutatott, hogy emellett az energiatermelő és tároló egységek (hálózati) biztonsága is kulcsfontosságú kihívás, amelyet kezelni szükséges.
Ezen kihívásokkal együtt azonban a megújuló energiák nagyban segítik a zöld átállást és a nettó zéró karbonkicsotási célrendszer elérését világszerte, és rámutatott, hogy a kínai hátterű vállalatcsoport termékei eddig világszerte mintegy 997 milliárd KWh tiszta energia termelését tették lehetővé, amellyel 431 millió tonna CO2-kibocsátást lehetett megelőzni, és ez felér azzal, mintha 588 millió fát ültettek volna el világszerte.
Szoboszlai Beáta, a PwC Hungary energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadás igazgatója az energiatárolási kilátások kapcsán többek között azt vázolta fel, hogy
A MOST 30 MW KÖRÜLI MAGYARORSZÁGI ENERGIATÁROLÁSI KAPACITÁSBAN ÓRIÁSI FELFUTÁS VÁRHATÓ 2030-IG, ÉS A 800-1000 MW-NYI ÖSSZES KAPACITÁS „EGYÁLTALÁN NEM ÁLOMSZERŰ ELŐREJELZÉS”.
Ez a becslések szerint úgy jöhet össze, hogy
• A tegnap elindított 62 milliárd forintos ipari energiatárolási pályázatban a célkitűzés szerint 440 MW kapacitás jön létre.
• Emellett szavai szerint üzleti szempontból egyre inkább megéri már a nagyfogyasztó vállalatoknak is saját energiatárolót telepíteni, amelyekből a következő években mintegy 180 MW új kapacitás összejöhet
• Emellett a már telepített/telepítendő naperőművek mellé is kiépülhetnek energiatárolók, amelyek együttes kapacitása akár 120 MW-ot is kitehet, amelyekkel a napközbeni áringadozásból adódó arbitrázs lehetőségeket is ki tudják majd használni a tárolók üzemeltetői, illetve pontosabb menetrendeket is tudnak majd készíteni a rendszerüzemeltető felé, továbbá a menetrendekbeli eltérése kiegyenlítésében is részt tudnak venni.
Előadásában a szakértő a lakossági energiatárolók kapcsán azt vázolta fel, hogy 2032-ig akár 20-100 ezer tároló is települhet az országban (a tegnap elindított napelemes pályázat kötelező előírása az energiatároló telepítése is), de emellett a korábban épített háztartási méretű kiserőműveknél is célszerű lehet tároló telepítéssel a saját ellátást megerősíteni (például a túlméretezett rendszereknél, amelyek az üzembe helyezést követően 10 évvel később a bruttó elszámolásba kerülnek, így pénzügyi okai is lehetnek a tárolók fokozott telepítésének).
Azt is vázolta, hogy az energiatárolás egy másik útja az elektromos autók okos töltési megoldása lehet, most 90 ezer darab a zöld rendszámos gépjárművek száma Magyarországon, és a smart charging lehetőségek kiépülése idővel ezen a téren is lényeges eredményeket hozhat a rendszer egésze és az energiatárolás szempontjából.
További hírek
ESG-törvény részletszabályai
Az ESG-törvény részletszabályairól tartott előadást Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG vezetője a „Sustainable World 2024” nevű Portfolio konferencia délelőtti előadásai során.
Módosul az EU Tetőtéri Napelem Szabvány
Korábban már beszámoltunk róla, hogy fontos változásokat tervez bevezetni az Európai Bizottság a tetőtéri napelemek terén...
AGRIPV napelemek fontossága
A „2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről” szerint a termőföldeket más célú hasznosításra, azaz olyan igénybevételre, mellyel a termőföld a továbbiakban....
Párizs 2024 fenntarthatósági szempontból
Vállalatunk kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, ennek jegyében többek között az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználására.
Fordulópont a villamos energiában
2025-ben jöhet a fordulópont a villamos energiában: átveszi a megújuló energia a hatalmat a szén felett. Az elmúlt két évtized legmagasabb növekedése várható 2024-ben és 2025-ben a globális villamosenergia-keresletben.