Nagy kihívásokkal jár a naperőművek gyors magyarországi terjedése, az energiatárolás az egyik kulcs ezek kezeléséhez
A megújuló energiatermelés térnyerése megállíthatatlan Magyarországon és ezt szeretnénk folytatni a továbbiakban is, de a mostanra kiépített 5600 MW-nyi naperőművi kapacitás csak az idő 15-20%-ában képes termelni...
A megújuló energiatermelés térnyerése megállíthatatlan Magyarországon és ezt szeretnénk folytatni a továbbiakban is, de a mostanra kiépített 5600 MW-nyi naperőművi kapacitás csak az idő 15-20%-ában képes termelni, éppen ezért kulcsfontosságú kérdés az energiatárolási kapacitások növelése, hogy a megtermelt zöld energiát minél nagyobb arányban fel tudjuk használni a későbbi órákban – hangsúlyozta Steiner Attila egy keddi eseményen.
Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Huawei Technologies Hungary által szervezett, az energiapiaci átalakulás kihívásait és lehetőségeit körbejáró, eseményen kiemelte a hétfőn elindított két, energiatárolási kapacitásokat (is) támogató lakossági és vállalati pályázatot, amelyek a megtermelt zöld energia minél nagyobb arányú helyben felhasználását, illetve a kiegyenlítő energiapiaci kihívások kezelését segítik.
Arról, hogy a lakossági napelemes és energiatároló pályázatra már több, mint 17 ezer előregisztráció érkezett, ami több, mint a pályázatban eredetileg gondolt nyertesek száma, és így Steiner szerint már most látszik, hogy nagy siker a pályázat, egy másik tudósításban írtunk bővebben, a tárolás előnyeire is kitérve:
Az államtitkár az előadásában rámutatott, hogy a mostanra kiépített 5600 MW naperőművi kapacitás mellett mostanában már sok olyan óra van, amikor a magyarországi villamosenergia igényt teljes egészében le tudjuk fedni a Paksi Atomerőmű termelésével, illetve a napenergiából, tehát összességében zöld energiával. Hozzátette: a naperőművekkel az a gond, hogy éves viszonylatban csak az idő mintegy 15-20%-ban tudnak termelni, így
NAGY KÉRDÉS, HOGY MI VAN AZOKKAL AZ ÓRÁKKAL, AMIKOR NEM TERMELNEK, ÉS ÉPPEN EZÉRT KULCSFONTOSSÁGÚ A TÁROLÁS KÉRDÉSE A HÁLÓZAT MEGERŐSÍTÉSE MELLETT.
A gyors naperőművi terjedés a HUPX-en egyre gyakrabban nulla közeli, vagy negatív nagykereskedelmi áramárakat okoz, illetve masszív nettó export volumenhez vezet, de egyúttal a kiegyenlítő energia költségét is megnöveli, ezt egy minapi energiaügyi minisztériumi közlemény is kiemelte:
Az államtitkár a keddi előadásában rámutatott, hogy az ipari és lakossági energiatárolási megoldásokkal éppen ezt a kihívást akarják kezelni a következő években, és ehhez számos megoldást lehet látni a Huawei termékkínálatából is. Emellett kitért arra is, hogy a több száz megawatt kapacitású szivattyús tározós erőmű is hasznos lehet a zöld energia tárolásában, amely erőmű fajta mindössze négy uniós országban nincs, és ezek egyike Magyarország.
Jelezte: amiatt, hogy a naperőművek ilyen rendkívül gyors ütemben terjednek el Magyarországon, elkezdik egy ilyen erőmű vizsgálatát, mert előnyös lehetne a magyar villamosenergia hálózat, illetve a kiegyenlítő energia költsége szempontjából is egy ilyen erőmű. Utóbbi azért is fontos, mert a kiegyenlítő energia díjának lefaragása a rendszerhasználati díjakat is mérsékelni tudná, az pedig versenyképességi szempontból is fontos, és így folytatni tudnák a januártól bizonyos körre meglépett rhd díjcsökkentést is.
A szivattyús tározós erőmű vizsgálatáról már Lantos Csaba energiaügyi miniszter is beszélt tavaly év végén:
A megújuló energiatermelés gyors ütemű terjedése nemcsak hazánkban, hanem világszerte kihívásokat, hálózati szűkületeket, feszültség ingadozásokat, illetve a megújuló energiák hálózati integrációjával kapcsolatos nehézségeket okoz – ezt már Xu Xiaobo mondta előadásában. A Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója arra is rámutatott, hogy emellett az energiatermelő és tároló egységek (hálózati) biztonsága is kulcsfontosságú kihívás, amelyet kezelni szükséges.
Ezen kihívásokkal együtt azonban a megújuló energiák nagyban segítik a zöld átállást és a nettó zéró karbonkicsotási célrendszer elérését világszerte, és rámutatott, hogy a kínai hátterű vállalatcsoport termékei eddig világszerte mintegy 997 milliárd KWh tiszta energia termelését tették lehetővé, amellyel 431 millió tonna CO2-kibocsátást lehetett megelőzni, és ez felér azzal, mintha 588 millió fát ültettek volna el világszerte.
Szoboszlai Beáta, a PwC Hungary energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadás igazgatója az energiatárolási kilátások kapcsán többek között azt vázolta fel, hogy
A MOST 30 MW KÖRÜLI MAGYARORSZÁGI ENERGIATÁROLÁSI KAPACITÁSBAN ÓRIÁSI FELFUTÁS VÁRHATÓ 2030-IG, ÉS A 800-1000 MW-NYI ÖSSZES KAPACITÁS „EGYÁLTALÁN NEM ÁLOMSZERŰ ELŐREJELZÉS”.
Ez a becslések szerint úgy jöhet össze, hogy
• A tegnap elindított 62 milliárd forintos ipari energiatárolási pályázatban a célkitűzés szerint 440 MW kapacitás jön létre.
• Emellett szavai szerint üzleti szempontból egyre inkább megéri már a nagyfogyasztó vállalatoknak is saját energiatárolót telepíteni, amelyekből a következő években mintegy 180 MW új kapacitás összejöhet
• Emellett a már telepített/telepítendő naperőművek mellé is kiépülhetnek energiatárolók, amelyek együttes kapacitása akár 120 MW-ot is kitehet, amelyekkel a napközbeni áringadozásból adódó arbitrázs lehetőségeket is ki tudják majd használni a tárolók üzemeltetői, illetve pontosabb menetrendeket is tudnak majd készíteni a rendszerüzemeltető felé, továbbá a menetrendekbeli eltérése kiegyenlítésében is részt tudnak venni.
Előadásában a szakértő a lakossági energiatárolók kapcsán azt vázolta fel, hogy 2032-ig akár 20-100 ezer tároló is települhet az országban (a tegnap elindított napelemes pályázat kötelező előírása az energiatároló telepítése is), de emellett a korábban épített háztartási méretű kiserőműveknél is célszerű lehet tároló telepítéssel a saját ellátást megerősíteni (például a túlméretezett rendszereknél, amelyek az üzembe helyezést követően 10 évvel később a bruttó elszámolásba kerülnek, így pénzügyi okai is lehetnek a tárolók fokozott telepítésének).
Azt is vázolta, hogy az energiatárolás egy másik útja az elektromos autók okos töltési megoldása lehet, most 90 ezer darab a zöld rendszámos gépjárművek száma Magyarországon, és a smart charging lehetőségek kiépülése idővel ezen a téren is lényeges eredményeket hozhat a rendszer egésze és az energiatárolás szempontjából.
További hírek
ÁLLATTARTÓ TELEPEK MEGÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
A Közös Agrárpolitika (KAP) Irányító Hatósága közzétette a KAP-RD01a-RD01c-RD01d-RD01e-2-24 kódszámú, „Állattartó telepek megújításának támogatása” című pályázati felhívás tervezetét...
ÁLLATTARTÓ TELEPEK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
A Közös Agrárpolitika (KAP) Irányító Hatósága közzétette a KAP-RD01a-RD01c-RD01d-RD01e-1-24 kódszámú, „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című pályázati felhívás tervezetét...
Vége a szélmalomharcnak: jót tesz a szélenergia-projekteknek az egyszerűbb engedélyeztetés
Tavaly rekordszámú szélerőmű épült Európában, de ez még mindig kevés ahhoz, ami az Unió zöld fordulatához kellene.
Nagy áramfogyasztókat keres napelem telepítésre az egyik első magyar energiaközösség
A tavaly ősszel nyilvántartásba vett egyik első magyar energiaközösség egy új felhívásban elsősorban jelentős villamosenergia-fogyasztással (KIF III. tarifa, idősoros elszámolás) rendelkező intézményeket keres napelemrendszer telepítésére...
Díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása
2024.04.10-én a Közös Agrárpolitika (KAP) Irányító Hatósága közzétette a KAP - RD09b - 1-24 kódszámú, „Díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása” című pályázati felhívás tervezetét...