Nincs alternatívája a megújuló energiára való átállásának

A 8G ENERGY stratégiai vezérigazgató-helyettese, Tótth András adott interjút a CONCORDE MB PARTNERS által kiadott Cégérték 2024. őszi számában. A beszélgetés alatt érintették többek között a megújuló energiaforrások jelentőségét és szerepét, a fenntarthatóságot, energiafüggetlenséget és az ezekkel járó gazdasági előnyöket. Cikkünkben ezekről a témákról és Tótth András nyilatkozatairól olvashatnak bővebben.

Alapvetően az energiaellátás területén hasonlóan drasztikus változások játszódtak le az elmúlt évtizedben, mint az informatikában, és a megoldások is hasonlóak. Senki nem próbálna saját erőforrásból egy vállalatirányítási rendszert bevezetni, mert ehhez a komplexitású feladathoz a saját tevékenység mély ismerete mellett az informatikai/ telekommunikációs/ kiberbiztonsági stb. lehetőségek teljes körű megértése is szükséges. Az energetikában a saját termelés hatékony és gazdaságos kiépítéséhez a saját fogyasztás részletes ismeretén felül mindenképpen szükséges a lehetséges termelési megoldások és potenciális összehangolásuk, a szabályozási környezet, az infrastruktúra, a kereskedelmi megoldások, a technológia, és egyre inkább az energiatárolás és az energiamenedzsment-rendszerek ismerete. Ezek nélkül jelentősebb projektek hatékonyan már nem valósíthatók meg, és ezt a szaktudást biztosítja a 8G ENERGY a projektek tervezésénél, kivitelezésénél és kereskedelmi üzemeltetésénél.

Széles körű és évtizedes energetikai tapasztalatokkal rendelkezünk a hagyományos energetikai ellátás területén a kereskedelemtől az ellátó infrastruktúrákig. Rengeteg projektet és megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk vagy ellenőriztünk különféle energetikai megoldásokra, és ezek túlnyomó többsége a gazdasági alapok hiánya miatt nem volt megvalósítható. 2020- ban – még a háború előtti ársokk előtt – jutottunk el oda, hogy a tapasztalataink alapján már az iparvállalatokszempontjából is értelmezhető megtérülésű megújuló projekteket lehet megvalósítani, tehát túl lehet azon lépni, hogy a megújuló energiamarketing és szabályozói elvárás szempontjából megkerülhetetlen rossz, amit próbálunk minimalizálni. Ekkor alapítottuk a céget elsősorban ipari és üzleti nagyfogyasztók komplex megújuló energetikai ellátására, mivel véleményünk szerint minden cég stratégiai és gazdasági érdeke egy bizonyos fokú önellátás felépítése, viszont ennek mértéke és formája nagyban függ az egyéni lehetőségektől. A több lábon álló komplex megoldások kidolgozásához viszont megfelelő energetikai szaktudásra van szükség – nyilatkozta Tótth András.

Cégünk nem a technológiából indul ki, hanem az ellátandó fogyasztóból és energiaigényből. Nemcsak napelemmel, biogázzal vagy geotermiával/hőszivattyúval foglalkozunk, hanem egy energiaellátási problémára próbálunk egy gazdasági és ellátási szempontból optimális mixet felépíteni, ahol az ügyfél geográfiai adottságai, hulladék anyagai, energiahatékonysági lehetőségei stb. egyaránt figyelembevételre kerülnek, és többféle alternatívából üzleti alapon javaslunk neki egy megfelelő és testreszabott megoldást. Tehát nem építünk oda egy túlméretezett napelemrendszert, ahol egy energetikai optimalizációval a fogyasztás jelentős része kiváltható. Ezen felül mi szinte kizárólag olyan rendszerekben gondolkodunk, amely dedikáltan egy fogyasztó/közösség lokális ellátását biztosítja, és nem veszi igénybe a hálózatot, így egyszerűbb az engedélyezése és a létesítése, illetve jóval stabilabb megtérülést biztosít. Ezzel ennyire koncentráltan kevés cég foglalkozik rajtunk kívül.

Elsősorban hazai közepes méretű ipari üzemekre és üzleti fogyasztókra koncentrálunk, mivel náluk már elég magas az energiafelhasználás, jellemzően magas – akár 5-10%-os is – az energia aránya a teljes költségben. Jellemzően 4-5 GWh éves áramfogyasztástól már viszonylag nagy az energetikai ellátás komplexitása, miközben ez a fogyasztói szegmens még nem tud olyan energetikai csapatot foglalkoztatni, amely az energiaellátás minden szükséges aspektusát kezelni képes. (Egyébként ilyen csapata jellemzően a legnagyobb fogyasztóknak sincsen.) A megújuló energia helyi termelése pedig már a legkisebb méretektől – akár a 10-15 kWp-es családi ház méretű rendszerektől – megéri a vállalatoknak, tehát a legkisebb cégeknek is érdemes és gazdaságos foglalkozniuk vele, viszont nagyon összetett megoldások számukra még nem szükségesek.

A hosszú távú ellátás szempontjából kritikus lépés az esetlegesen elkészített hosszú távú koncepció beépítése a mindennapi működésbe és a saját termelés folyamatos belső és külső optimalizálása, illetve a tágabb közösséggel való együttműködés megkezdése. Középtávon a napenergiás fejlesztések arányának csökkenésére számítunk, különös tekintettel a hálózatra termelő, tehát nem közvetlenül a fogyasztóhoz bekötött rendszerek esetében.

Több nagyvállalatnál kezdtünk el hosszabb távú energetikai koncepciók kidolgozásával együttműködni, és többeknél sikerült a megvalósított megújuló termelési projekteken túl olyan szemléletváltozást elérnünk, hogy most már az új termelőberuházásaikhoz is előre készítenek (megújuló) energetikai ellátási tervet, elkezdik összehangoltan kezelni a termelésüket és a fennmaradó energiabeszerzésüket. Szisztematikusan dolgoznak az energiafogyasztásuk csökkentésén, és többen várnak az energiaközösségek gyakorlati elindulására is, illetve körvonalazódik az első olyan projektünk, amikor egy megújuló rendszerünk már több lokális fogyasztó együttműködésében valósul meg.

Sok mindenben előrébb járhatnánk, ha az energetikára és a megújuló energia felhasználására irányuló szabályozások hosszabb távú koncepciók mentén és az európai trendeket gyorsan követve születnének meg. Jó példa erre a szélenergia tiltása és idei engedélyezése, illetve az energiaközösségek szabályozásának hiányosságai. A szélenergia tiltása miatt évtizedes hátrányba került a hazai energiaszektor, mivel kb. 15 éve nem épült itthon szélerőmű, viszont létrejött egy olyan szabályozási környezet, amelyben napenergiából bőven a jelenlegi igények felett termelünk, és azt is rossz időben és rossz helyen. Amennyiben hibrid erőműveket lehetett volna építeni, ma egy kiegyensúlyozottabb, fajlagosan olcsóbb és kevésbé hektikus árkörnyezettel szembesülnének az iparági fogyasztók, jóval magasabb önellátási képesség mellett. Ehelyett ma mindenki fizeti a féllábú rendszer többletköltségeit. Hasonlóan hiányoznak a működő, elsősorban az ipar és az önkormányzatok/közületi fogyasztók közötti optimalizációt lehetővé tevő működő energiaközösségek szabályozási keretei. Így nem használhatók ki az egyes rendszerek közötti szinergiák, amik szintén az energiaköltségeket növelik.

Egy iparvállalat teljes energiaszükségletét – a jelenlegi tárolási technológia mellett jellemzően 20- 25%-ban célszerű napenergiával biztosítani, a fennmaradót jellemzően egyéb megújulók nyújthatják. Tárolással ez az arány javítható, de nem látunk nagyon 40-50%-nál magasabb arányt még ebben az esetben sem. Ezért azt gondoljuk, hogy jelentős szerepe lesz – akár a nap arányát meg is haladó részaránnyal – a szélenergiának, és emellett megfelelő helyeken gazdaságosan lehet kihasználni a geotermális és a biomassza/biogáz lehetőségeket is. Viszont ezek a legösszetettebb megoldások, amelyek jellemzően csak több szereplő összehangolt együttműködése mentén állíthatók fel – ezért itthon ezek még gyerekcipőben járnak. Szóval középtávon a napenergiás fejlesztések arányának csökkenésére számítunk, különös tekintettel a hálózatra termelő, tehát nem közvetlenül a fogyasztóhoz bekötött rendszerek esetében.

A finanszírozási helyzet nem könnyű, de a megújuló energia ebből a szempontból talán egy kicsit kedvezőbb helyzetben van. Egyrészt többféle kedvezményes hitel és támogatás érhető el, másrészt a megújuló energiaprojektek jelenleg az energiaköltségek csökkenését eredményezik, tehát javítják egy vállalat versenyképességét, profittermelő képességét és cash flow-ját, ezért megfelelő projekteket mind bankokkal, mind erre specializált befektetőkkel meg lehet finanszíroztatni. Amely vállalat önmagában hitelképes lenne, az ma lényegesen könnyebben talál finanszírozást megújuló energiára, mint bármilyen más beruházásra. Ezért az ügyfelek igényeiknek megfelelően számos finanszírozási megoldások közül választhatnak. Az energiatermelők eredményét terhelő, 41%-os Robin Hood-adó egy hazai specialitás, és még mindig komolyan terheli a megújuló befektetéseket, de a jelen árkörnyezetben még ezzel a teherrel is elérhető a megfelelő megtérülés, illetve a vállalatok saját beruházása esetén ez az adó nem fizetendő.

A PPA jellemzően egy ESCO-szerű finanszírozás, ahol az energiafogyasztó a beruházás helyett egy garantált hosszú távú energiavásárlási szerződést köt egy befektetővel, aki ennek ellátására megépíti a szükséges termelőegységet. Általában azok a vállalatok szeretik, akik nem szeretik a beruházás kivitelezésével és üzemeltetésével kapcsolatos kockázatokat viselni, vagy nem szeretnék energiatermelő eszközökben lekötni a tőkéjüket. Európában ez egy nagyon elterjedt és népszerű megoldás, idehaza is megjelentek az első fecskék, de egyelőre a piac még nem robbant be. Viszont az állami támogatások kifutásával a PPA-k várhatóan egyre nagyobb szerepet játszanak a zöld energiára való áttérésben.

Azt sajnos az idei nyáron láthattuk, hogy a megújuló energiára való átállásnak nincs alternatívája, és mivel Európa és Magyarország az átlagosnál jobban kitett a klímaváltozásnak, ez elemi érdekünk is. A legnagyobb kihívást a zöld átmenet középső szakasza jelentheti, amikor már a megújulók kezdenek meghatározó részesedést kihasítani az energiaellátásból, de önállóan még nem képesek stabil és folyamatos hátteret nyújtani. Ebben az időszakban előfordulhatnak technológiai megingások is, és a szűkülő piaccal szembesülő hagyományos termelés következtében ársokkok is – mind pozitív, mind negatív irányban. Ezek technológiai, szabályozási és pénzügyi kezelése lesz várhatóan a kihívás.

Ha Ön, vagy vállalata szeretne energetikai tanácsadást, vagy felmérné a megújuló energiaforrás alkalmazási lehetőségét, esetleg kíváncsi a potenciális energetikai fejlesztésekre, akkor keressen minket bizalommal a b2b@8genergy.hu e-mail címen, szakértő kollégáink állnak szíves rendelkezésére!

Forrás:
Cégérték – 19. évfolyam 122. szám - 2024. ősz - CONCORDE MB PARTNERS KFT.