Szigorodhat az EKR törvény

Szigorodhat a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról egy társadalmi egyeztetésre kiadott törvénytervezet alapján. Többek között az energiahatékonysági célokban, az EKR-ben előírt éves energiamegtakarítási mértékben várható jelentős szigorítás, ugyanis az érintettek körében duplázódhat, vagy akár sokszorozódhat a kötelezően előírt megtakarítási mérték. Cikkünkben az EKR és a 2015. évi LVII. törvény alapvető fogalmairól, illetve a törvénymódosításban megfogalmazott változásokról számolunk be.

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer, azaz EKR egy olyan szabályozási keret, amely Magyarországon az energiahatékonyság javítását célozza. A rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek, azaz az energiaszolgáltatóknak, olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. A rendszer célja a fenntartható energiahasználat elősegítése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a gazdasági hatékonyság növelése, továbbá a lakossági és a vállalati szektor ösztönzése az energiahatékony megoldások alkalmazására. Az energiahatékonysági programokat és intézkedéseket a 2014-2020-as időszakban vezették be Magyarországon az Európai Unió hatására, melyek elsőkörben nem hozták az elvárt eredményeket. Ennek okán 2021. január 1-től bevezetésre került hazánkban az EKR, melynek módját és mértékét a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról és a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet szabályozza és határozza meg.

A „2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról” célja az energiahatékonyság javítása Magyarországon, amely hozzájárul az energiafelhasználás csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. A törvény előírja az energiaszolgáltatók számára a kötelező energiamegtakarítási intézkedések végrehajtását, valamint támogatja a lakossági és vállalati energiahatékonysági programokat. Emellett hangsúlyozza az energiahatékonysági intézkedések népszerűsítését és az oktatást az energiatakarékos megoldásokról.

A törvény eddig egységesen minden EKR-kötelezettre ugyanazokat az éves megtakarítási mértékeket írta elő, de a törvénymódosítás 2025-ben és 2026-ban különbséget tenne az áram- és földgázkereskedők, az egyetemes szolgáltatók, valamint az üzemanyagot végső fogyasztók felé értékesítők között. Utóbbiakra nem vonatkozna 2025-re és 2026-ra annyira jelentős megtakarítás-növekedés, mint a többi kötelezettre, de még ezzel együtt is jókora tehernövekedést jelentene ez számukra, hiszen jövőre a 2023. évi, tehát múltbeli energiaértékesítésük alapján kellene 0,8%-os megtakarítást elérniük az eddig hatályos 0,5% helyett. Ugyanígy az áram- és földgázkereskedés és egyetemes szolgáltatás területén érdekelt cégekre is 2025-ben a tavalyi évben értékesített energiamennyiség után kellene 0,5% helyett 1,1%-os megtakarítást elérni. Aztán 2027-től kezdve egységes lenne a kötelezettség mértéke minden érintettre, és jócskán nyílna az olló a jelenleg hatályos, egyre csökkenő energiamegtakarítási mérték és a tervezett mérték között. 2028-ban, 2029-ben és 2030-ban pedig a többszöröse lenne a kötelezően előírt energiamegtakarítás éves mértéke annak, mint ami a jelenleg hatályos törvényben szerepel.

További fontos szigorítás az EKR-ben a törvénymódosítás szerint, hogy nem auditálható és nem hitelesíthető az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben az alábbi intézkedésekből származó energiamegtakarítás:

• "üzemanyag adalékolásából származó energiamegtakarítás,
• gépjármű abroncsnyomás korrekciójával elért energiamegtakarítás,
• perlátor felszereléséből vagy cseréjéből származó energiamegtakarítás,
• világításkorszerűsítés esetén az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak nem megfelelő világítótestekkel végrehajtott világításkorszerűsítésből származó energiamegtakarítás.”

Az eddig leírtakon túl két új szabályt is beiktatnának a módosítás alapján:

• „A Hivatal ellenőrzési tevékenységéért a hitelesítő szervezet felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek mértéke a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába felvezetett 1 GJ hitelesített energiamegtakarítás után az energiahatékonysági járulék 0,1 %-a".
• Ha az előírt megemelt energiamegtakarítást nem sikerül elérnie a kötelezetteknek, akkor hitelesített energiamegtakarításokat vásárolhatnak (HEM). Ez erős keresleti piacot támaszthat ezeknek a korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogoknak, és ez a keresleti dinamika az EKR-aukciókon kialakuló HEM-árakra felfelé irányuló nyomást fejthet ki. A hatályos törvény értelmében ez a korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog "kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át", a módosítás alapján viszont még két fél is megvásárolhatja ezeket: hitelesítő szervezetnek nem minősülő gazdálkodó szervezet és a Magyar Állam.

Amennyiben az Ön vállalata is érintett EKR-ben, vagy igénybe venne energetikai tanácsadást, esetleg kíváncsi lenne milyen energetikai fejlesztések lennének megvalósíthatóak cégénél, akkor keressen minket bizalommal a b2b@8genergy.hu e-mail címen, szakértő kollégáink állnak szíves rendelkezésére!

forrás:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241030/tobbszorosere-ugorhat-az-eves-energiamegtakaritasi-kotelezettseg-komoly-szigoritasok-vannak-egy-uj-torvenyjavaslatban-719923
2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
2024. évi …törvény az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításáról