Meghökkentő áramárak Magyarországon
A kedvezőtlen időjárás, a hűvös hőmérséklet okozta megnövekedett áramkereslet és a korlátozott áramkínálat miatt ismét rekord magasra növekedett Európa szerte, de legfőképp Magyarországon az áramár.
A kedvezőtlen időjárás, a hűvös hőmérséklet okozta megnövekedett áramkereslet és a korlátozott áramkínálat miatt ismét rekord magasra növekedett Európa szerte, de legfőképp Magyarországon az áramár. A múlt hét folyamán az áramár elérte a 895 eurós novemberi csúcspontot a magyar áramtőzsdén, de volt olyan nap is, amikor a napi átlagár 355,32 eurós volt hazánkban, mely Európa legmagasabbjának számított idén novemberben. Cikkünkben a meghökkentően magas áramár okairól, következményeiről és lehetséges megoldásairól számolunk be.
Már egy ideje tapasztalható az energiaárak, legfőképp az áramár, valamint az áramár volatilitásának folyamatos növekedése a magyar piacon, melyet először 2024.07.18-án tapasztaltunk igazán, amikor 999,01 euro volt az áramár, majd később 2024.09.03-án, amikor elértük a 999,00 eurós áramárat. A 2024 novemberében kialakult helyzet is jócskán ránk ijesztett, hiszen megközelítette ezeket a csúcsértékeket. A Portfolio 2024.11.05-én publikált cikke szerint a szeles és naperőműves termelés visszaesése/kiesése miatt újra extrém áramárak alakultak ki Európa nagy részén az esti csúcsfogyasztási órákra, ami például Magyarországon azt jelentette, hogy 775 eurós, extrém magas nagykereskedelmi áramár született megawattóránként. Azonban cikkükben hangsúlyozták, hogy az extrém magas magyar áramárak nem magyar jelenségre vezethetők vissza, hiszen Európa nagy részén hasonlóan extrém árak alakultak ki arra az időszakra, illetve a gyenge szélerőművi termelés és a kieső naperőművi betáplálás is okozója volt a kialakult helyzetnek. Az áramárak drasztikus növekedése Európa szinten többek között arra is visszavezethető, hogy Németországban legalább tízéves mélypontra zuhant a szélerőművek áramtermelése november elején, ami azt jelentette, hogy a német szárazföldi és tengeri szélerőművek napi átlagban 0,6 gigawatt körüli villamosenergiát termeltek, ami legalább 2014 óta a legalacsonyabb napi átlagérték volt. Emiatt egész Európában az év egyik legalacsonyabb szintjére, 13 ezer MW körülre esett napközben a szárazföldi és tengeri szélerőművi áramtermelés, mely később is csak 25 ezer MW-ra emelkedett vissza a korábbi 38-40 ezer MW-hoz képest.
A korábbi, németországi események után tovább súlyosbodott a helyzet azzal, hogy Franciaországban az egyik atomerőmű termelése váratlanul kiesett. Emellett magyarországi sajátosságok is szerepet játszottak az áramárak alakulásában: egyes hazai fosszilis erőművek (Mátrai és Gönyűi) részleges karbantartása miatt a hazai villamosenergia-termelés is jelentősen csökkent, a ködös idő miatt a napelemek is minimálisan termeltek. Ezek és a külföldön is sok helyen gyenge nap- és szélerőmű termelési adatok, valamint a határkeresztező kapacitások korlátai és a hidegebb idő miatti magasabb áramkereslet miatt 2024.11.12-én elértük az áramár csúcspontját, hiszen azon napon 895 eurós áramár alakult ki a magyar áramtőzsdén.
A magas áramárnak a rövidtávú magasabb költség mellett azonban közép és hosszú távú lehetséges következményei többek között az alábbiak:
- Fogyasztói terhek növekedése: A magasabb áramárak a háztartások és vállalkozások számára megnövekedett költségeket jelentenek.
- Gazdasági hatások: A vállalatok számára a megnövekedett energia költségek a termelési költségek emelkedéséhez vezethetnek, ami hatással lehet a piaci versenyképességre, továbbá a magasabb költségeket tovább háríthatják a fogyasztók felé. Emellett a volatilis és a kiugró áramárak az energiaköltségek tervezését is jelentősen megnehezítik.
- Társadalmi hatások: A legnagyobb terhet a jövedelmi szempontból szegényebb háztartások viselik, mely növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
- Zöld energia átállás késlekedése: A magas költségek miatt a megújuló energiaforrásokra való átállás lassabb ütemben haladhat, hiszen a vállalkozóknak első körben a magasabb energiaárakkal, bérköltséggel, inflációval kell megküzdeniük és csak ezek leküzdése után tudnak elegendő tőkét biztosítani egy esetleges megújuló energiaforrást hasznosító beruházásra.
Az alábbi intézkedések pedig segíthetnének csökkenteni a magas áramárak negatív következményeit, és elősegíthetnék a fenntartható energiagazdálkodást Magyarországon:
- Energiahatékonysági intézkedések: Az energiafogyasztás csökkentését célzó tudatos kormányzati energiahatékonysági koncepciót a gyakorlatba átültető pályázatok megjelenése, mint például a házak/ lakások korszerűsítése és energiahatékony berendezések támogatása.
- Megújuló energia támogatása: További befektetések megújuló energiaforrásokba, mint például a nap- és szélenergia, vagy az ezekkel megtermelt energia tárolására alkalmas eszköz beszerzése, melyek hosszú távon csökkenthetik a függőséget a fosszilis tüzelőanyagoktól.
- Árpolitikai reformok: A kormányzati intézkedések áttekintése és reformálása, amelyek az áramárak stabilizálását célozzák.
- Nemzetközi együttműködés: A szomszédos országokkal való együttműködés az energiaellátás diverzifikálása érdekében.
Amennyiben igénybe venne energetikai tanácsadást, esetleg kíváncsi lenne milyen energetikai fejlesztések lennének megvalósíthatóak cégénél, akkor keressen minket bizalommal a b2b@8genergy.hu e-mail címen, szakértő kollégáink állnak szíves rendelkezésére!
forrás:
https://www.portfolio.hu/uzlet/20241112/elkepeszto-europa-rekorder-aramarak-alakulnak-ki-magyarorszagon-722634
https://www.portfolio.hu/uzlet/20241107/evtizedes-melypontra-zuhant-a-szeleromuvek-termelese-nemetorszagban-ezert-is-lottek-ki-az-aramarak-europa-szerte-721691
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241105/elkepeszto-aramar-alakult-ki-magyarorszagon-europa-is-erzi-az-uj-helyzetet-721051
https://hupx.hu/hu/piaci-adatok/dam/historikus-adatok
További hírek
Távhő rendszerek Magyarországon
A 8G ENERGY vezérigazgatója, Fehér Róbert tartott előadást 2024. november 23-án a Károli Gáspár Református Egyetem Energetikai és természeti erőforrások szakjogász képzésén a Magyarországon működő távhő rendszerekről.
Szigorodhat az EKR törvény
Szigorodhat a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról egy társadalmi egyeztetésre kiadott törvénytervezet alapján.
ÜHG kibocsátás csökkenés az EU-ban
2023-ban 8,3%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkenést teljesített az Európai Unió, melyet a 2024.10.30-án kiadott EU klímajelentésben tettek közzé.
Nincs alternatívája a megújuló energiára való átállásának
A 8G ENERGY stratégiai vezérigazgató-helyettese, Tótth András adott interjút a CONCORDE MB PARTNERS által kiadott Cégérték 2024. őszi számában.
Felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv
Az Energiaügyi Minisztérium 2024 októberi közleménye szerint benyújtásra került Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT), melyet 2030-ig szeretne teljesíteni Magyarország Kormánya.