Távhő rendszerek Magyarországon

A 8G ENERGY vezérigazgatója, Fehér Róbert tartott előadást 2024. november 23-án a Károli Gáspár Református Egyetem Energetikai és természeti erőforrások szakjogász képzésén a Magyarországon működő távhő rendszerekről. Cikkünkben az előadás szakmai tartalmát foglaltuk össze érintve a távhő szolgáltatás jellemzőit, előnyeit, hátrányait.

A magyar távhőszolgáltatás főbb jellemzői

A távhőszolgáltatás főként a szocializmus idején fejlődött városokban érhető el, ahol lakótelepek épültek, általában 50 000 főnél nagyobb településeken, mint Miskolc, Tatabánya, Győr, Budapest és Dunaújváros. A rendszereket jellemzően az erőművek közelében alakították ki a hatékony energiaellátás érdekében. Kisebb városokban is megtalálható, ahol jelentős ipari tevékenység zajlott, az ipart kiszolgáló erőművek „melléktermékeként” keletkezett hőre alapozva: Oroszlány, Ózd és Ajka. Távhőipari díjfizetők számának alakulása 2024-re: 687 000 (lakossági 674 000). A hazai távhőrendszerek száma összesen 213. Az előállított távhő mennyisége 2022-ben 15%-kal csökkent és 27 millió GJ-t tett ki. A földgáz továbbra is az első számú energiaforrás, ezt követi a geotermia, amely 18%-ot képvisel: együttesen adja a távhőtermelés 90%-át. A földgáz, hulladék és geotermia növekedésével párhuzamosan a szén és biomassza részesedése csökkent.

A távhőszolgáltatás egyszerűsített modellje

A távhőpiac decentralizált, néhány nagy szereplő értékesíti a teljes hőmennyiség közel 60 %-át

A távhőszolgáltatók túlnyomó része, 67,3%-a (66 szolgáltató), kevesebb mint 100 TJ hőt értékesít, de az általuk eladott hő csupán 9%-ot tesz ki az összesített mennyiségből. A közepes (100-500 TJ) és nagyobb (501-1000 TJ) kategóriák 22,4%-ot és 5,1%-ot képviselnek a szolgáltatók számában, és ezek összesített hőmennyisége 18,6%, illetve 14,4%. A legnagyobb távhőszolgáltatók, amelyek több mint 1000 TJ-t értékesítenek, mindössze 5,1%-ot alkotnak a szolgáltatók között, de az általuk eladott hő 58%-ot tesz ki.

Hogyan jut el a távhő a hőtermelőktől a fogyasztókhoz ?

A távhő szolgáltatás előnyei

1, HŐTERMELÉS

• A villamos energiával együtt termelt hő gazdaságosan állítható elő.
• Kevesebb energiahordozó elégetésével és szennyezőanyag kibocsátásával jár, mintha a két terméket külön-külön állítanák elő.
• Biomassza ill. geotermikus alapon megújuló erőforrásból is működhet.
• Csökkent a fosszilis energia-hordozóktól való függés és a klímaváltozásért felelős CO2 kibocsátás.

2, TÁVHŐ SZOLGÁLTATÁS

• A távhő előállításához szükséges tüzelőanyag elégetése a lakókörnyezettől távol, az égéstermék kibocsátása nagy magasságban történik.
• Ez hozzájárul, hogy a város lakói egészségesebb környezetben élhessenek.
• Versenyképes.
• A távhőszolgáltatás a korszerű műszaki megoldásoknak köszönhetően gazdaságos.

3, FELHASZNÁLÁS

• Kényelmes és részlegesen szabályozható.
• Nem kell tüzelőanyag-beszerzésről vagy fűtőberendezések karbantartásáról gondoskodni.
• A korszerű, távfűtött lakásokban a radiátor szabályozható, így a lakók dönthetnek, milyen hőmérsékletet szeretnének otthonaikban.
• Biztonságos, a távfűtött lakásban nincs robbanásveszélyes kazán, nincs égéstermék visszaáramlás a kéményből, nem fenyeget a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

A jelenleg működő távhő rendszerek problémái

1, TECHNOLÓGIAI

• Jellemzően a 60-as/70-es években épültek ki ezek a rendszerek,
• részben technológiailag elavultak,
• nem, vagy csak korlátozottan szabályozhatóak a felhasználás helyén.

2, GAZDASÁGI

• A rezsicsökkentés miatt az értékesítési oldalon szabályozottak az árak, azonban a beszerzési oldalon nem (pl. magasabb gázárakat a hő előállításához nem tudják az árban érvényesíteni),
• a megtérülés törvény által szabályozott,
• stagnáló piac, nincs érdemi fejlesztés távhő rendszerekben Magyarországon.

3, INFRASTRUKTURÁLIS

• Komplex infrastruktúra kiépítését igényli,
• nagy kezdeti beruházásigény, amely jelentős fix költséggel jár,
• a nagy energiahatékonysági programok (panelprogram, szigetelés) csökkentik a felhasználási igényt, de ugyanakkor a teljes infrastruktúrát üzemeltetni kell (magas OPEX),
• a távhőrendszerből nem lehet kilépni jelenleg, mert a tömeges elhagyása a rendszer gazdasági összeomlásához vezetne.

4, KÖRNYEZETVÉDELMI

• A fosszilis alapú hőtermelés még mindig jelen van a távhő előállításában (a földgáz a meghatározó, de vannak kőolajszármazék ill. szén alapú erőművek is – igaz visszaszorulóban.
• Nem minden erőmű esetén történik hőhasznosítás (lásd Gönyűi erőmű).

Magyarország és más európai országok összehasonlítása a távhő tekintetében

Szinte minden vizsgált európai országban jelentősen alacsonyabb a földgáz és a geotermikus energia felhasználási aránya, mint Magyarországon. Csehországban és Szlovéniában a szén jelentős szerepet játszik az energiafelhasználásban. A biomassza alkalmazása a legtöbb országban magasabb arányt képvisel, különösen kiemelkedik ezek közül Észtország, Finnország és Dánia. Dániában és Finnországban a földgáz szinte már nem is számottevő, mint energiaforrás, mivel a biomassza és a hulladék felhasználása kiemelkedőbb szerepet tölt be. Ezekben az országokban az „egyéb” kategóriában a további megújuló energiaforrások által előállított energia szerepel (nap- és szélenergia). Magyarországon a földgáz és a geotermia aránya kiemelkedő, míg a biomassza aránya viszonylag alacsony. Ezzel szemben Nyugat-Európai országokban már magasabb a megújuló energiaforrások részesedése, különösen a biomassza és egyéb megújuló források alkalmazása terén.

Hazai trendek: geotermia hasznosítása és stratégiai célkitűzések a nemzeti földhő stratégia alapján

Földhő hasznosítás stratégiai célkitűzés 2030-ig:

• 2026-ig a 6,4 PJ bázisértékhez (2023) képest 20%-kal, azaz 8 PJ-ra,
• 2030-ig pedig megkétszerezzük, azaz 12-13 PJ-ra növeljük a geotermikus energia hazai felhasználását,
• A geotermikus energia teljes hőtermelésen belüli részesedése így 2030-ra 12 százalékra emelkedne ezzel.

Ipari és mezőgazdasági célú hasznosítás:

• Kaszkád rendszerű ipari, mezőgazdasági (élelmiszeripari) és településfűtési fejlesztések, ahol a hőpiac rendelkezésre áll, vagy kialakítható.

Távhő célú hasznosítás:

• A távhőfűtött, de geotermikus energiával még el nem látott 77 vidéki település közül mintegy 20 esetében ítélhető alacsony-közepesnek a geológiai kockázat a termálvízalapú geotermikus távfűtés kialakítására.

Amennyiben igénybe venne energetikai tanácsadást, esetleg kíváncsi lenne milyen energetikai fejlesztések lennének megvalósíthatóak cégénél, akkor keressen minket bizalommal a b2b@8genergy.hu e-mail címen, szakértő kollégáink állnak szíves rendelkezésére!

Forrás:

• MEKH A MAGYAR TÁVHŐSZEKTOR 2022. ÉVI ADATAI